
- 2024.01.25
- By Kadar Tamas
- Hírek
Az elmúlt években a felgyorsult urbanizáció, a légszennyezés és az iparágak előidézték az Urban Heat Island (UHI, városi hőszigetek) néven ismert jelenséget, ami hozzájárul a globális felmelegedéshez. Ez a hősziget a sűrűn lakott városi területek hőmérsékletének növekedését jelzi a környező vidékhez képest. A hatékony várostervezés és az épületek energiafelhasználásának felmérése érdekében az UHI negatív hatása számszerűsíthető is, és hatékony beavatkozásokat igényel a környezetre és emberi egészségre gyakorolt következmények mérséklése és csökkentése érdekében.
Mivel az UHI az épületek energiafogyasztásának növekedéséhez vezet, különösen nyáron, a beltéri hőmérséklet szabályozása kulcsfontosságúvá válik. A külső környezet azonban nehezen kezelhető, a megoldások olyan beavatkozásokra irányulnak, amelyek csökkentik a légszennyezést és megfelelő klímaviszonyokat teremtenek. A magas hőmérséklet a városi környezetben, jelentős következményekkel járhat az egészségre és a mindennapi életre, és rávilágít a megfelelő intézkedések szükségességére.
Az energiaágazat szén-dioxid-mentesítése prioritást élvez az éghajlati és energiaügyi célkitűzések megvalósításában. Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv kimondja, hogy Európában minden új épületnek nagyon magas energiateljesítményűnek kell lennie, ahol az energiaigény 2021-től közel nulla (nZEB). Ez része az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat előmozdító európai politikáknak. Az európai zöld megállapodás értelmében 2050-re klímasemleges kontinenst kell elérni.
Az építőipar a teljes energiafogyasztás és szén-dioxid-kibocsátás jelentős hányadát képviseli Európában, 40, illetve 32 százalékáért felelős. Az épületek energiateljesítményének javítása az Európai Unió egyik fontos, 2020-ra és 2030-ra kitűzött célkitűzése, amelynek célja az energiafogyasztás 20%-os csökkentése, a szén-dioxid-kibocsátás 20%-os csökkentése és a megújuló energia felhasználásának 20%-os növelése. A 2030-as célkitűzések a romániai szén-dioxid-kibocsátás 40%-os és az energiafogyasztás 25%-os csökkentését célozzák.
Az épületek energiateljesítményére vonatkozó európai jogszabályokat megerősítették a megújuló energiáról szóló irányelv reformjával. Ezek a szabályozások megkövetelték a tagállamoktól, hogy 2020 végére minden új épület nZEB-bé váljon. Ugyanebben az összefüggésben az Európai Bizottság azt javasolja, hogy 2030-ra az EU energiafogyasztásának legalább 27%-a megújuló forrásokból származzon.
Az európai szabályozásnak megfelelően Romániában az épületek energiateljesítményéről szóló 372/2005, 2. számú rendelet előírja, hogy az új építményeknek 2020 végéig el kell érniük a hagyományos energiaforrásokból származó energiafogyasztás közel nulla szintjét. A 2018. december 31. után bejegyzett állami tulajdonú/igazgatású új épületek esetében ugyanaz a követelmény érvényes. Ez a rendelet kiemeli Románia azon elkötelezettségét, hogy hozzájáruljon az energiahatékonyság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének európai célkitűzéseihez.
A megújuló technológiákkal integrált nZEB épületek építése kulcsszerepet játszik az európai energiahatékonysági és szén-dioxid-csökkentési célok elérésében. Nemcsak megfelelnek a jogszabályi követelményeknek, hanem jelentősen hozzájárulnak az egészséges és fenntartható városi környezet kialakításához is. Ezen építési szabványok és gyakorlatok alkalmazása létfontosságú a tisztább és egészségesebb jövő biztosításához a jövő generációi számára.
Az nzeb épületekre beépített zöld tetők előnyei
A zöldtetők innovatív és környezetbarát megoldássá váltak a közel nulla energiafogyasztású (nZEB) épületek megvalósítása során. Az ilyen típusú zöld infrastruktúra számos előnnyel jár, mind az épületek teljesítményét, mind a városi hatást befolyásolva.
A zöldtetők, szerkezetüket tekintve, különböző kategóriákba sorolhatók, a termesztőközeg vastagságától és, implicit módon, az alkalmazott növényzet típusától függően lehetnek extenzívek, félintenzívek és intenzívek.
Az extenzív tetők alkalmazkodnak a változatos körülményekhez és követelményekhez, könnyű szerkezetűek, alkalmasak kisebb terhelésű épületekre is. Az intenzív és félintenzív tetők vastagabb szubsztrátummal rendelkeznek, és nagyobb teherbírású szerkezeteket igényelnek a rétegek és a növényzet általi terhelés elviselésére.
Az épületek számára a zöldtetők jelentős energiamegtakarítást hoznak, csökkentik az épületek hangátbocsátását, hozzájárulnak a szürkevíz kezeléséhez és növelik a tető élettartamát. Végül, de nem utolsósorban, a zöldtetők javíthatják a fotovoltaikus panelek teljesítményét, így szinergikus megközelítést kínálnak az ökológiai megoldások között.
Városi szinten a zöld tetők és falak lenyűgöző potenciált mutatnak az ökoszisztémák támogatásában. A városi hősziget-hatás mérséklésével, a vízgazdálkodással, a zajcsökkentéssel és a levegőminőség javításával ezek a fejlesztések jelentősen hozzájárulnak a fenntartható és egészséges városi környezet kialakításához. Nagyarányú megvalósításuk további előnyökkel járhat, mint például az esztétika javítása, a közterületek rekreációs célú használata és a biodiverzitás elősegítése.
Hőszigetelés
A zöldtetők járulékos hőszigetelést biztosítanak, így csökken a fűtés és a hűtés miatti energiaigény. A szubsztrátum és a növényzet természetes hőszigetelőként működik, segítve a beltéri hőmérséklet szabályozását és növelve az épületek energiahatékonyságát. A terepen végzett tanulmányok és kutatások azt mutatják, hogy a zöldtetők rugalmasan szabályozzák a napsugárzás és a szél épületekbe való behatolását, jelentős hatással vannak az energiahatékonyságra és a kényelemre.
A zöldtetők 25-60%-kal csökkentik a hőátadást a hagyományos tetőkkel összehasonlítva.
Hőmérséklet csökkentése
A zöldtetők növényzete befolyásolja a környező terület mikroklímáját, jelentős hatással van a felszíni hőmérsékletekre. A növények által generált párolgás hozzájárul a környezet lehűléséhez, így a nyári intenzív napsugárzástól függetlenül csökken az épületek hőmérséklete. A zöldtetők növényzetének hűsítő hatása segít csökkenteni a városi hősziget effektust, ezt a napsugárzás elnyelésével és blokkolásával és az evapotranszpirációval érik el. A hűtő hatás az épület külső és belseje közötti csökkent hőátadásban nyilvánul meg.
Zöldtetők használatával a nappali maximális felületi hőmérséklet nyáron 15-45 °C-kal, a levegő maximális hőmérséklete pedig akár 5 °C-kal csökkenthető.
Hozzájárulás a szürkevíz kezeléséhez
A zöldtetők a termikus előnyök mellett alapvető szerepet töltenek be a csapadékvíz kezelésében. Elnyelik és visszatartják az esővizet, jelentős szerepük van az árvizek, a talajerózió és a szennyvízrendszer túlterhelésének megelőzésében, a városi heves esőzések idején. A zöldtető általában a csapadékmennyiség 50-90%-át képes elnyelni és visszatartani. A növényzet és a szubsztrátum által elnyelt víz természetes szűrési folyamaton megy keresztül.
A növények gyökerei és a termőréteg felfogják a szennyező részecskéket, például a levegőben lévő szennyeződéseket vagy más káros anyagokat. Így a zöldtető rendszerből kibocsátott víz tisztább, hozzájárulva az általános vízminőség javulásához.
A zöldtetők által felfogott, megtisztított szürkevíz különféle, nem emberi fogyasztásra szánt, célokra használható, például intenzív tetők öntözésére.
A vízszigetelés élettartamának meghosszabbítása
A zöldtető szerkezete védőrétegként működik, amely védőgátat képez a külső elemekkel, például az UV-sugárzással, esővel, hőséggel és hideggel szemben. Ez különösen fontos a vízszigetelő membránok esetében, amelyek érzékenyek lehetnek a külső tényezőkre, és védőréteg hiányában idő előtti károsodást szenvedhetnek. A zöldtetők értékes beruházást jelentenek az építőiparban, mivel 2-3-szorosára hosszabbítják meg a vízszigetelő membránok élettartamát. Csökkentik a gyakori tetőfelújításokkal járó költségeket, és hozzájárulnak az építőipar fenntarthatósági céljainak eléréséhez. Ami a jogszabályozásokat illeti, egyes régiók ösztönzőket, követelményeket vagy hiteleket kínálnak a fenntartható építkezési megoldásokhoz, beleértve a zöldtetőket is.
Hozzájárulás a környezetvédelmi tanúsítványok megszerzéséhez
Egyes esetekben támogatásokat, tanúsítványokat vagy krediteket ajánlanak fel a fenntartható építkezési gyakorlatokért. Így a zöldtetők megvalósítása további előnyöket és elismerést hozhat a fenntartható építkezés szabályozási és tanúsítási programjain belül, például hozzájárulhat a BREEM és LEED pontszámok megszerzéséhez.
A Bioszolár tető, amely egyesíti a zöldtetőt a napenergia termeléssel, maximalizálhatja ezeket az előnyöket. Az épület funkcionalitását növelő előnyökön túl a zöldtetőknek különleges esztétikai értéke is van. Hozzájárulnak az épület látványosságához és elősegítik a biológiai sokféleséget. A tetőn lévő növényzet harmonikus és környezetbarát megjelenést kölcsönöz, és különösen értékes a városi környezetben. Tanulmányok szerint a zöldtetők alkalmazása vonzóbbá teheti az ingatlant a potenciális vásárlók számára, és hozzájárulhat az ingatlan értékének 6-15%-os növekedéséhez.
Ezenkívül a zöldtetők hozzájárulnak a levegőminőség javításához, a szennyező részecskék és a CO2 megkötése révén, amely alapvető szempont az intenzív szennyezés által érintett városi területeken. Egy 93 m2-es zöldtető 18 kilogramm szennyező részecskét képes eltávolítani a levegőből, ami megfelel 15 autó egy éven keresztül történő kibocsátásának. Ezek a tetők hangszigetelőként is működnek, csökkentve a külső zajszintet, és ezáltal hozzájárulnak egy csendesebb és kényelmesebb beltéri környezet kialakításához.
A biosoláris rendszer előnyei a hagyományos tetőre szerelt pv modulokhoz képest
A folyamatosan fejlődő napenergia-technológia korában a tér- és energiahatékonyság kérdése egyre aktuálisabb az építőiparban. Egy déli fekvésű tetőtéri ház építése során nehézségekbe ütközhet a napelemek számára megfelelő lejtés kialakítása, vagy jelentős költségekkel járhat a kiegészítő fal szükségessége miatt. A fotovoltaikus rendszerek hagyományos telepítése azzal a problémával szembesül, hogy a hagyományos tetőkön nincs elegendő hely, és nem tudnak annyi panelt elhelyezni, amennyi az épület energiaigényének kielégítéséhez szükséges.
A hatékony megközelítés az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felhasználásának maximalizálására irányuló költséghatékony stratégiák kidolgozása. Ahol a jogszabályok előírják a napelemek telepítését az épületekre, ott az optimális választás a Biosolar zöld tetőterasz lesz, egy olyan innovatív megoldás, amely egyesíti a napenergia-termelést a zöldtető előnyeivel. Ez az innováció jelentősen hozzájárul az épület általános energiahatékonyságához, mivel egyszerre működik áramtermelőként és hőszigetelőként.
A napelemes technológiák és a zöldtetők egyetlen rendszerbe való intelligens integrálása számos előnnyel jár, mint például az energiahatékonyság növekedése, a rendelkezésre álló hely maximális kihasználása, az épületfenntartási költségek csökkentése és a környezetre gyakorolt pozitív hatás. Jelenleg számos kutatás összpontosít a fotovoltaikus rendszerek és zöldtetők integrálásának az optimalizálására.
A rendszer lényeges eleme a növények párolgása, amely hűsítő hatást fejt ki a környezetre, és implicit pozitív hatással van a fotovoltaikus panelekre. A túlzott hő negatívan befolyásolhatja a panelek hatékonyságát, de a növényzet által generált hűtés hozzájárul az optimális működési hőmérséklet fenntartásához és a fotovoltaikus rendszer teljesítményének javításához. Tanulmányok szerint a rendszer használata akár 15%-kal is növelheti a villamosenergia-termelést a hagyományos tetőkhöz képest.
A zöldtetők felületi hőmérséklete jelentősen, akár 45 fokkal alacsonyabb a klasszikus sötét színű vízszigeteléshez képest, ami további energiatermelést jelent. Az olyan tényezőktől függően, mint a szerkezettípusok, a tető teljesítménye és az éghajlati viszonyok, a napelemes zöldtetők az épület teljes energiafogyasztásának akár 8,3%-át is elérhetik. Ezenkívül a fotovoltaikus panelek árnyékot adnak a növényzetnek, javítják a szárazsággal szembeni rezisztenciát és hozzájárulnak a biodiverzitásra gyakorolt pozitív hatáshoz. Ennek értelmében a bioszolár rendszer életképes és hatékony megoldást jelent a hagyományos, fotovoltaikus panelekkel szerelt tetőkkel szemben.
Ez a rendszer új és felújított épületeken egyaránt megvalósítható, a teljes tetőfelületet lefedve. A vízszigetelés áthatolása nélkül kerül beépítésre, a szubsztrátum és a növényzet által alátámasztva. A fotovoltaikus panelek és a növényzet kombinációjának pozitív hatásai közé tartozik az energiahatékonyság javulása, az esővíz megtisztítása, a hatékony hőszigetelés és a biodiverzitás jelentős növekedése.
Tanulmányok az nZEB épületek zöld tetőinek Fokozott hatékonyságáról
A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a zöld tetőrendszerek életképes megoldást jelentenek az energiatakarékosságra és a városi hősziget jelenségének csökkentésére. A mérhető eredmények elérése érdekében egy épület zöldtetőjét vizsgálták Apriliában, Olaszországban, Róma közelében. Egyik részen természetes fű került a tetőre, míg a másik oldal eredeti állapotában maradt meg, hagyományos tetővel. Az őszi szezonban a mérések azt mutatják, hogy a zöldtető figyelemre méltó hőstabilitást tart fenn. A zöldtető külső és belső felületi hőmérséklete jól megkülönböztethetők, nincsenek átfedések.
A hagyományos, cseréptető viszont nagy hőingadozást mutat, ami alacsony hőellenállásra utal. A két tetőtípus külső hőmérsékletét és a külső levegő hőmérsékletét elemezve látható, hogy a hagyományos tető hőmérséklete a levegő hőmérsékletével összhangban ingadozik, ellentétben a zöldtetővel, amely nem mutat ilyen összefüggést.
Összefoglalva, a zöldtető-rendszer kísérleti vizsgálata jelentős előnyöket tárt fel. A rendszer nagyobb hőellenállást, alacsonyabb hőátbocsátást és kedvezőbb beltéri feltételeket mutatott. A zöldtető és a klasszikus tető közötti hőellenállás százalékos különbsége körülbelül 50%.
A zöldtető tehát hatékony megoldásnak bizonyul az nZEB épületek energiahatékonyságának javítására. Ez a passzív rendszer nemcsak a hőellenállást optimalizálja, hanem hozzájárul az energiafogyasztás csökkentéséhez és a belső kényelem javításához is. Ezenkívül az urbanizált területeken segíthet a városi hősziget (UHI) jelenségének leküzdésében és a légköri szennyező anyagok megkötésében. Így nyilvánvalóvá válik a zöldtetők pozitív hatása mind gazdasági, mind környezeti szempontból.
Bár a zöldtetők magasabb kezdeti költségekkel járhatnak, az energiafogyasztás hosszú távú megtakarítása, a kisebb mértékű környezetre gyakorolt hatás és a jobb épületteljesítmény az nZEB stratégiák értékes összetevőjévé teheti őket. A zöldtető nem csak az épületek számára jelent életképes lehetőséget, hanem városi szinten is hatékony megoldás, amely pozitív hatással van a környezetre és az életminőségre. E rendszerek megvalósításával megnyílik az út a fenntartható és ökológikus módon épített jövő felé.
Legyen részese a városok fenntartható jövőjének, válassza a zöld innovációt az egészségesebb környezetért!