A mai világban végbemenő gyors változások közepette elengedhetetlen a természetes élőhelyek védelme és javítása. A biodiverzitás a Föld életének változatosságát reprezentálja, alapvető szerepe van az ökológiai egyensúly fenntartásában. Ez befolyásolja a mindennapos tényezőinket, mint például az élelmiszereket, nyersanyagokat, energiát, infrastruktúrát, miközben biztosítja az olyan létfontosságú erőforrásokhoz való hozzáférést, mint a tiszta levegő, a víz és a hatékony ökoszisztémák.
A szakértői társadalom megkongatta a vészharangot a biodiverzitás kritikus állapota miatt világszerte: közel egymillió fajt fenyeget a kihalás közvetlen veszélye, a természetes élőhelyek és az ökoszisztémák rohamosan csökkennek.
Például az Egyesült Királyságban a biodiverzitás csökkenése riasztó, 1970 óta átlagosan 19%-os, ami jelentős kockázatokat rejt magában, minden hatodik fajt a kihalás veszélye fenyeget. A biodiverzitás csökkenését kiemeli a State of Nature 2023-as jelentése, azzal együtt, hogy a kormány ígéretet tett a környezet javítására. Ez a tendencia nemcsak az ökoszisztémák termelékenységét fenyegeti, hanem funkcionalitásuk romlásához is vezethet, ami negatív hatással van az emberi jólétre. Ha az ökoszisztémák elérik a hanyatlás kritikus pontját, jelentősen korlátozódhatnak, ami teljesen új, ismeretlen funkciójú ökoszisztémák kialakulásához vezethet. Az éghajlatváltozás, valamint az invazív fajok és betegségek a biodiverzitás csökkenésének jelentős tényezőinek számítanak, és az előrejelzések szerint ezek jelentősége a jövőben növekedni fog. Az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében a globális biodiverzitás mértékének lehetőleg a biztonságos 90%-os küszöb felett kell maradnia, de a 2021-ig tartó becslések csak 75%-ot mutatnak, ami aláhúzza az ökológiai recesszió megelőzése érdekében tett sürgős intézkedések szükségességét.
2011 óta az Egyesült Királyság kormánya hat kísérleti projektet indított Angliában a biodiverzitás komplenzálására, amelyek megvalósíthatóságát és végrehajtását értékelik és nyomon követik, ennek eredményeként 2023 februárjában kötelezően bevezették a Biodiverzitási Nettó Nyereség (Biodiversity Net Gain) programot. Ez biztosítja, hogy a fejlesztések ne csak a környezetre gyakorolt hatásokat minimalizálják, hanem aktívan hozzájáruljanak annak javításához. A kezdeményezés kiemelt lehetőséget kínál a beruházóknak arra, hogy a projektjeik által okozott környezetkárosodást természetalapú megoldások alkalmazásával ellensúlyozzák, és ezáltal mind az éghajlati, mind a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válságot kezeljék (a környezet kedvezőbb állapotban való megőrzése, mint amilyen a megvalósítás előtt volt).
A városi biodiverzitás által biztosított ökoszisztéma-szolgáltatások
Egy olyan időszakban, amikor a természettel való kapcsolódás – különösen a városokban – egyre korlátozottabb, a zöldterületek jelentősége egyre fokozódik. Figyelembe véve az egyre gyorsabban növekvő urbanizációt, ezek a zöld terek nemcsak jólétünk, hanem bolygónk egészsége szempontjából is nélkülözhetetlenek. A biodiverzitás növelése a kertekben és a városi környezetekben kulcsfontosságú a fenntartható és élénk környezet megvalósításához. A természetből ihletett megoldások kidolgozására kell összpontosítanunk, amelyek nemcsak a biodiverzitást növelik, hanem elősegítik az ember és a környezet közötti kapcsolatot, és elősegítik a pozitív vizuális és érzelmi élményeket.
A biodiverz zöldterületek hosszú távú sikere szempontjából különösen fontos az elfogadás a társadalom részéről, ezért a több ezer virággal teli réteknek mindenki számára hozzáférhetőnek és látványosnak kell lenniük, ugyanakkor alapvető fontosságú a társadalom oktatása és tájékoztatása, hogy felismerje e területek ökológiai jelentőségét.
A biodiverzitás döntő jelentőségének megértése rendkívül fontos – ez nem csupán a természet egyik jellegzetessége, hanem mindennapi életünkhöz is nélkülözhetetlen. Közvetlenül és közvetve az emberi lét számos területét befolyásolja:
A klímaváltozás mérséklése
Az erdők, tundrák és óceánok elpusztítása üvegházhatású gázokat bocsát ki, ami felgyorsítja a globális felmelegedést; az épített környezet pedig legalább 20%-ban hozzájárul a klímaváltozáshoz.
A biodiverz növények felszívják a szenet, és gátat képeznek a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben, lehűtik a levegő hőmérsékletét. Az ENSZ, az EU és a tudósok erőfeszítései az ökoszisztémák legalább 30%-ának védelmét célozzák. Folyamatban van az éghajlatra és a biológiai sokféleségre összpontosító integrált megoldások kidolgozása.
Élelmiszerbiztonság
A mezőgazdasági terményektől való függés kiszolgáltatottá teszi élelmiszerrendszerünket a szélsőséges időjárási viszonyoknak és betegségeknek. Ráadásul a növények növekedését a beporzók tevékenysége irányítja.
A biodiverzitás megőrzése és növelése kulcsfontosságú az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség, valamint a beporzók fenntartása szempontjából, mivel menedékhelyeket és táplálékforrásokat biztosít.
Tiszta levegő és víz
A biodiverzitás támogatja az olyan alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat, mint az oxigéntermelés és a víztisztítás. A nagyobb biológiai sokféleség biztosítja ezeknek a szolgáltatásoknak a megőrzését túlélésünk érdekében. A nagy vízmegtartó képességnek köszönhetően a biodiverz felületek aktívan hozzájárulnak a városi szennyvízelvezető rendszer könnyítéséhez, ami a heves esőzések esetén elengedhetetlen.
Betegségek és kártevők megelőzése
A fajok egymásra utaltsága fenntartja az ökoszisztémák egyensúlyát, megelőzve a kártevők és betegségek kitörését. A genetikai változatosság csökkenti a sebezhetőséget és fenntartja az ökológiai egyensúlyt a városi ökoszisztémákban.
Életminőség
A természet és a biodiverzitás javítja az egészséget, a jólétet és az életminőséget. A zöldterületek hozzájárulnak a pozitív kölcsönhatásokhoz, és a fajok, formák és színek gazdagságának köszönhetően kihangsúlyozzák a tájak természetes szépségét.
Pénzügyi megtakarítás
Másrészt a biodiverz rétekkel rendelkező területek városi környezetbe vonása jelentős gazdasági előnyt jelent a komplex tájépítészeti projektekhez képest, mert megtakarítást eredményez úgy az anyagi, mint a természeti erőforrások (víz, áram) terén. A komplex zöldfelületek fenntartási költségei lényegesen magasabbak, mint a biodiverz városi tereké, ezért karbantartásukhoz többletforrásokra van szükség. Az általános emelkedő tendencia arról tanúskodik, hogy a helyi önkormányzatok számára általában kihívást jelent a zöldterületek költséghatékony fenntartása és gondozása. Romániában az elmúlt években a zöldterületek fenntartásának költségei jelentősen megnövekedtek, ami sokkal magasabb kiadásokat eredményezett a helyi hatóságok számára. 2015-ben 75 %-os volt az áremelkedés a 2010-es árakhoz képest, sőt egyes városokban az 1.050 %-ot is elérte. Jelenleg ezek az értékek rendkívüli méreteket öltöttek, jelentős anyagi terhet róva az önkormányzatokra a zöldterületek fenntartása érdekében (pl. Bukarestben 800.000.000 Euró feletti éves költségvetéssel).
A parkok és városi zöldterületek havi karbantartása általában a következő tevékenységeket foglalja magában: sövény-nyírás és fűnyírás, cserjék és fák formázása, rendszeres öntözés, műtrágyázás és egyéb szükséges kezelések, növénynövekedés irányítása, gyomok és növényi hulladékok eltávolítása, gyep újravetése, felületek előkészítése szezontól függően.
Például, ha egy 3 hektárnyi zöldfelületet veszünk figyelembe, a becsült költségek a következők lennének: Gyomirtás – 6.000 Eur (0,2 Eur/m2), sövény-nyírás (átlagosan 800 m-re számolva) 2.400 Eur (3 Eur/m), fametszés (átlagosan 500 fával számolva, 3 ha területen): 3000 és 60.000 Euró között (a fa méretétől függően a darabonkénti ár 6 és 100 Euró között változik), gyepszellőztetés 15.000 Euró (0,5 Eur/m2), gyeplyuggatás 75.000 Euró (2,5 eur/m2), fű újravetése 48.000 eur (1,6 Eur/m2), fűnyírás 15.000 Eur (0.5 Eur/m2). A 3 ha-os zöldfelület havi fenntartási költsége a zöldövezet összetettségétől és a megfelelő karbantartáshoz szükséges beavatkozásoktól függően elérheti a 190.000 Eurót is.
Ezzel szemben, a több száz virággal tündöklő rétekhez hasonló biodiverz szőnyegek, minimális karbantartást igényelnek; a válogatott, rezisztens fajoknak köszönhetően öntözés nélkül is kitűnően fejlődnek; a biológiai sokféleségnek köszönhetően a növények ellenállóak a betegségekkel és kártevőkkel szemben, ennek következtében csökken a műtrágyázás és a kezelések igénye; emellett a rezisztens őshonos fajok sokasága miatt minimálisra csökken az idegen fajok és a nem kívánt gyomok kialakulásának esélye. A biodiverz takarót lenyírni is csak évente egyszer javasolt a helyi növény- és állatvilág védelme érdekében. Mindezek következtében a karbantartási költségek minimálisak (évente kb. 0,3 Euró/m2 + ÁFA, tehát lényegesen alacsonyabbak, mint a komplex zöldövezeteké), amelyek magában foglalják az évi egyszeri kézi kaszálást, a hulladék-növényzet utólagos eltávolítását és a műtrágyás felületkezelést.
A biodiverz ültetvények előnyei a pázsitos területekkel szemben
A városi zöldfelületek létfontosságú ökológiai, környezeti és kulturális előnyöket biztosítanak, beleértve a biológiai sokféleség megőrzését és az emberi jólétet. Jelentős részüket azonban egyenletes gyepszőnyegként tartják fenn, ami kevés ökoszisztéma-előnyt biztosít. A változatos virágosrét-szerű területekké való átalakítás számos előnnyel jár, beleértve a biodiverzitás javulását, a csapadékvíz hatékonyabb kezelését és az esztétikai értékeket. Mindezek ellenére a különböző típusú városi zöldövezetek ökoszisztémára gyakorolt előnyeinek és hátrányainak megértése azonban korlátozott.
A gondosan karbantartott zöld területek, főként az évelő fűfajokkal beültetett pázsitok világszerte a városi zöldfelületek jelentős részét borítják. Az Egyesült Államokban a gyep a földterület körülbelül 1,9%-át foglalja el, míg Svédországban a terület 0,6%-át. Globálisan a fű a teljes terület mintegy 1,4%-át teszi ki. Az utóbbi időben azonban változás tapasztalható a városi zöldövezet-gazdálkodásban, a változatos, őshonos évelő növények egyre nagyobb teret kapnak, mivel javítják a városi ökoszisztémát, támogatják a biológiai sokféleség megőrzését, a fenntarthatóságot és az esztétikai értékeket, miközben csökkentik a gyepterületek kezelésével kapcsolatos költségeket.
A pázsit egyre elterjedtebb a városi környezetben szerte a világon, a felgyorsult urbanizáció és a nyugati kultúra átvételének vágya miatt. A tanulmányok a füves terület jelentős növekedését vetítik előre, becslések szerint 2030-ra akár 79%-os növekedéssel. A pázsit kulcsfontosságú szerepet játszik a várostervezésben, különféle ökoszisztémára gyakorolt előnyöket biztosítva, mint például az esztétikus kép kialakítása, egészségügyi előnyök, a városi hőmérséklet szabályozása, árvízvédelem és a szennyezéssel szembeni védelem, a talaj stabilizálása, eróziókontroll, és szén-dioxid tárolása. A pázsit karbantartása, öntözéssel, nyírással és műtrágyázással, azonban növelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A karbantartási munkálatok intenzív kezelést igényelnek, ezért kétségek merülnek fel a pénzügyi költségekkel, a biodiverzitás csökkenésével, a környezetszennyezéssel és a globális felmelegedéshez való hozzájárulással kapcsolatban. Ezek a környezeti hatások szükségessé teszik a városi zöldterületek fenntartásának újraértékelését. Az elmúlt években a természetvédők, várostervezők, tájépítészek, a parklátogatók és a nagyközönség is egyre inkább felismerték a természetesebb, fenntarthatóbb és költséghatékonyabb megközelítések előnyeit a városi zöldfelületek kezelésében. Ez magában foglalja a sokszínű ökoszisztéma-szolgáltatások létrehozását a természetes gyepek megvalósításával, a helyhez igazodó növényfajok felhasználásával, amelyek a rekreáción, a sporton és az esztétikán túl további előnyöket biztosítanak. Az adott helyhez igazodó növényfajok felhasználásával megvalósított biodiverz rétek révén olyan sokszínű ökoszisztéma-szolgáltatások jönnek létre, amelyek nemcsak a pihenés, sport és esztétika terén, hanem egyéb előnyök biztosításával is hozzájárulnak az egészséges környezethez.
