Ahogy a városok egyre melegebbé válnak, úgy nő a zöldfelületek iránti igény
Jövőképünk szerint a városok élénkek és színesek, az épületek zöldek és virágzóak, a levegő pedig friss. Elkötelezettek vagyunk, hogy ezt az álmot valóra váltsuk, a következő évtizedben 6000 épület zöldítésével, újjáélesztjük a városi tájat. A területen szerzett több mint 30 éves tapasztalattal úttörők vagyunk a zöldtetők, függőkertek, homlokzatok és zöldfalak létesítésében. A társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság értékeink középpontjában áll, küldetésünk pedig az, hogy pozitív hatást gyakoroljunk a bolygóra és a városi életminőségre.
Kínálatunk a termékek és szolgáltatások teljes skáláját, a növények széles választékát és az összes szükséges alkotóelemet tartalmazza ahhoz, hogy a tetőket és teraszokat funkcionális és fenntartható zöldterületekké alakítsuk. Csatlakozzon hozzánk az egészséges jövő építésében!
A már amúgy is forró június után 2023. júliusa rendkívüli hőséggel érkezett az Egyesült Államokba, Mexikóba, Dél-Európába és Kínába, számos helyi hőmérsékleti rekordot megdöntve. A klímaválság felerősíti a hőhullámokat, így azok hosszabbak és gyakoribbak. Július 6-án a globális hőmérséklet meghaladta a 2016-os rekordot [1], ami a rekord legmelegebb napja volt. A Copernicus C3S ERA5 adatai azt mutatják, hogy július első három hete volt a legforróbb, így ez az eddigi legmelegebb hónap.
Ezek a magas hőmérsékletek az észak-amerikai, ázsiai és európai hőhullámokhoz kapcsolódnak, amelyeket a kanadai és görögországi tüzek súlyosbítottak.
A globális átlaghőmérséklet a hónap első és harmadik hetében átmenetileg meghaladta az 1,5°C-os küszöböt [1] az iparosodás előtti szinthez képest. Május óta a globális tengerfelszín hőmérséklete jóval meghaladja a korábban ebben az évszakban megfigyelt értékeket, ami hozzájárul a kivételesen meleg júliushoz.
Az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) [2] ülésén António GUTERRES főtitkár hangsúlyozta, hogy cselekvésre, globális intézkedésekre van szükség az üvegházhatású gázok kibocsátásával, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az klímaváltozás elleni küzdelem finanszírozásával kapcsolatban. Figyelmeztetett, hogy “a globális felmelegedés korszaka véget ért, és elérkezett a globális forróság korszaka”. Bár az éghajlatváltozás nyilvánvaló, “még mindig megállíthatjuk a legrosszabbat” – mondta. “De ehhez az idei hőség évét az égetően sürgős ambíciók évévé kell változtatnunk.”
"Az a szélsőséges időjárás, amely sok millió embert érintett júliusban, sajnos az éghajlatváltozás rideg valósága, és az elkövetkezők előzetese"
“Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére sürgetőbb szükség van, mint valaha. Az éghajlattal kapcsolatos fellépés nem luxus, hanem szükséglet.” [3]
Hacsak nem csökkentjük gyorsan a fosszilis tüzelőanyag-fogyasztást, a hőhullámok felerősödnek, és 2-5 évente fordulnak elő a 2°C-kal melegebb világban [4].
A hőhullámok elhalálozáshoz köthető tényezői kevésbé ismertek; Spanyolországban azonban csak a 2022-es évben 4600 halálesetet regisztráltak a 40 °C-ot meghaladó hőmérséklet miatt. A kibocsátás csökkentése nélkül évente 90.000 európai halhat meg a hőség következtében [5].. A hőség okozta halálesetek száma nőtt az Egyesült Államokban, Mexikóban, Spanyolországban, Olaszországban, Görög-országban, Cipruson, Algériában és Kínában; így az ezzel kapcsolatos kórházi kezelések száma is emelkedett. Az Egyesült Államok déli részén, valamint Olaszországban és Spanyolországban több mint 100 millió embert érintenek az extrém hőhullámok, ami ugyanakkor negatívan hat az áramigényre és az olyan növények termesztésére, mint az olajbogyó és a gyapot. Az európaiak 75%-ának otthont adó városi területek sürgős veszélyekkel néznek szembe, mivel a hőelnyelő infrastruktúra és a korlátozott zöldfelületek „városi hőszigeteket” hoznak létre. A városi felszín hőmérséklete 10-15 °C-kal magasabb lehet, mint a szomszédos vidéki területeken [5].
Európa gyors felmelegedése fokozza az egészséget veszélyeztető hőhullámokat, amelyek minden régióban súlyosbodni fognak, különösen délen. 2017 és 2021 között Európa 2 °C-kal melegedett a 19. századi normák fölé (C3S, 2022a). 2000 óta a kontinens nagy részén ismétlődő intenzív hőhullámokat tapasztaltak (AEM, 2022c). A növekvő kockázati tényezők közé tartoznak a forróbb napok, a magas éjszakai hőmérséklet és a fokozódó nedves hőhullámok (AEM, 2021a). A városi hőszigetek jelensége a városi kórházak és iskolák csaknem felét érintik, fokozott veszélynek téve ki az embereket [6].
A hőhullámok az első helyen állnak a leghalálosabb időjárási jelenségek között Európában, a hőség okozta halálesetek száma növekvő tendenciát mutat, különösen Dél-Európában. A hőmérséklet emelkedése évente 16 munkaóra elvesztéséhez vezetett minden egyes nagy kitettségű munkakörben dolgozó munkavállaló számára 2016 és 2019 között, az 1965 és 1994 közötti időszakhoz képest, ahol a kontinens déli része volt a leginkább érintett. Az éghajlatváltozás sürgős mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás elengedhetetlen az emberi egészség szempontjából [4]. Az európai egészséget fenyegető jelenlegi és jövőbeli veszélyek fokozott éghajlati fellépést igényelnek.
A tanulmányi jelentések gyakorlati stratégiákat kínálnak a helyi hatóságoknak a városi hőszigetek leküzdésére. Szellőztetésre szolgáló szélfolyosók kialakításával, épületek zöldtetőinek és homlokzatainak kialakításával, az építőiparban világosabb színek alkalmazásával, sok zöldfelület kialakításával és a víz jobb kihasználásával csökkenthető a városi hőmérséklet [7] és javíthatók a városlakók életkörülményei.
Egyre gyakoribb a városi hőségkezelési tervek alkalmazása, bizonyított tény, hogy ezek által csökkenthető a hővel összefüggő elhalálozások száma.
Ezenkívül az extrém hőséggel szemben ellenálló városok általában hűvösebbek, és csökkentik a városi hősziget-hatást. Sürgősen fel kell gyorsítani a hőségkezelési tervek végrehajtását, tekintettel az éghajlatváltozás, a népesség elöregedése és az urbanizáció egymást keresztező tendenciái által okozott sebezhetőségre.
Az európai politika szorgalmazza a természet alapú megoldások alkalmazását és a városok zöldítését [6]. Az EU 2030-as Biodiverzitási Stratégiája kifejezetten ösztönzi a természet visszajutását a városokba, a biodiversz és hozzáférhető zöld infrastruktúrák létrehozását. A stratégia hangsúlyozza a városzöldítési tervek kidolgozásának fontosságát a kis- és nagyvárosokban (EC, 2020c). Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó EU stratégia is elismeri a természetalapú megoldások szerepét az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességben (EC, 2021a).
A városok növényzete az evapotranszpiráció, az árnyékolás és az alacsonyabb hőelnyelés révén segít csökkenteni a hőmérsékletet, és így hozzájárulhat a hővel összefüggő halálesetek csökkenéséhez (PASCAL et al., 2021). A parkok, fák és zöldtetők létesítése hatékony intézkedésnek bizonyul a környezeti levegő hőmérsékletének csökkentésére és a hőkomfort javítására kültéren és beltéren egyaránt (AEM, 2020a). Az UBA (2022) a klímamérséklésre alkalmas hőadaptációs lehetőségek között azonosítja a meglévő fák megtartását és új fák telepítését, zöldtetőkkel és homlokzatokkal kiegészítve [6].
A villamosvonalak zöldítése hatékony megoldás a városi hősziget-hatás mérséklésére, mivel a pozsgás növények, vagy akár a pázsitok, jelentős hűtőhatást fejtenek ki, és pozitívan befolyásolják a helyi klímát.
Városi környezetben a villamosvágányok közötti növényzet kialakítása akár 50%-kal is csökkentheti a hőmérsékletet, csökkentve a sínek deformációjának kockázatát és kiküszöbölve a gyakori ellenőrzések szükségességét.
A zöld villamosvonalaknak köszönhetően a városok élvezhetik a természetes hűtőhatást, ugyanakkor számos egyéb előnyt is biztosít, mint például: a levegő minőségének javítása, kellemesebb mikroklíma kialakítása és a közösségi terek népszerűsítése, a természet bevonása a városi környezetbe és a lakosság lelki jólétének növelése.
A hőmérséklet-emelkedés elleni küzdelem érdekében elengedhetetlen, hogy a városi természet megteremtésén alapuló megoldásokhoz folyamodjunk. Ilyen például a fásítás 30%-ra történő növelése a városi területeken [5] – ez az intézkedés a hőség okozta halálesetek közel 40%-át megelőzhetné (The Lancet).
A városok zöldítése számos előnnyel jár: a hőmérséklet csökkentése, az árvizek korlátozása vízvisszatartás segítségével, levegőtisztítás, zajcsökkentés és fokozott mentális jólét (AEM, 2019a). A zöld infrastruktúrának jelentős az egészségre gyakorolt hatása, megelőzheti a korai haláleseteket az európai városokban, és elősegíti a fenntarthatóságó fejlődést (PEREIRA BARBOZA et al., 2021).
A WHO 0,5-1 ha zöldfelületet javasol a városi lakónegyedek 300 méteres körzetében (WHO Europe, 2017b) [6].
A fentiek tükrében kijelenthető, hogy elengedhetetlen az azonnali intézkedések megtétele a hőhullámokra való felkészülés és hatásuk mérséklése érdekében. Az EU különböző megoldásokkal támogatja ezt a törekvést:
- Az olyan kezdeményezések, mint a rotterdami LIFE@Urban Roofs projekt [5] zöldtetőket telepítenek, 2024-re 20.000 négyzetméter zöld infrastruktúrával bővítve.
- A LIFE Archiclima projekt Lengyelországból [5] nagy építményeket, például repülőtereket és bevásárló-központokat zöldtetővel és falakkal adaptál a hőmérséklet csökkentésére.
- Bécs anyagi támogatással ösztönzi a lakás-tulajdonosokat a zöld homlokzatok és tetők kialakítására, a növényzet integrációjára az építkezésben.
- Antwerpen [6] a zöldtetőkre vonatkozó előírásokat vezetett be, Stuttgart a városi zöldfelületeket helyezi előtérbe a hőmérséklet csökkentése érdekében. A Stuttgartban végrehajtott alkalmazkodási intézkedések közé tartozik a zöldtetők kialakítása, a homlokzatok utcafákkal való árnyékolása, a villamosvonalak zöldítése, ill. szökőkutak és egyéb vízi elemek telepítése.
- Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nevű projekt finanszírozása a Német Szövetségi Minisztérium szociális intézményeiben a zöldtetők és más szerkezeti átalakítások támogatásával védi a veszélyeztetett lakosságot.
- Az oslói hulladékkezelő létesítmények [6] a zöldtetőket napelemekkel integrálják a hőszabályozás, az esővíz-elnyelés és a levegőtisztítás érdekében.
Ezek az intézkedések jól példázzák az EU azon elkötelezettségét, hogy természetalapú megoldásokkal és zöld infrastruktúrával kezelje a hőséggel kapcsolatos kihívásokat. Az európai egészségre gyakorolt jelenlegi és előrejelzett éghajlati hatások súlyossága fokozott fellépést tesz szükségessé mind az éghajlatváltozás mérséklése, mind az alkalmazkodás terén.
Tapasztalt, elkötelezett csapat vagyunk, hogy támogassuk partnereinket sikeres projektek megvalósításában, környezetbarát és kiváló minőségű termékek felhasználásával.
